1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja

1. A vizsgaszabályzat célja

Vizsgaszabályzatunk célja a 20/2012. (VIII. 31.) számú EMMI rendelet 64-75. §-a és az ezt módosító 24/2017. (X:3.) számú EMMI rendelet alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása.

A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint a tanulmányok alatti vizsga (osztályozóvizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga)
követelményeit,
részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) és
az értékelés rendjét
a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon hozza nyilvánosságra.

A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása,
a) akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni
ezen tanulók osztályozóvizsga kötelezettségéről a nevelőtestület a félévi/illetve év végi osztályozó értekezleteken dönt, a vizsgát a nevelőtestületi döntés után teszik a tanulók
b) akik előrehozott érettségit kívánnak tenni, és azért az adott tárgyból tanulmányi kötelezettségüket hamarabb kívánják teljesíteni.
c) akik magántanulók, vendégtanulók
d) akik intézményünkkel tanulói jogviszonyban nem állnak, de itt kívánnak vizsgát tenni.

A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Egy tantárgyból több év osztályozó vizsgája is letehető, A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság határozata alapján hozott igazgatói határozat figyelembevételével történik a vizsgára bocsájtás és a vizsga szervezése.

2. A vizsgaszabályzat hatálya

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:
osztályozóvizsgákra,
különbözeti vizsgákra,
javítóvizsgákra
vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:
aki osztályozóvizsgára jelentkezik,
akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít,
akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít
aki vendégtanuló
aki magántanuló

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira
akik átvételüket kérik az intézménybe, és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.
illetve aki vizsgakérelmet ad be intézményünkhöz

Intézményünk házirendje értelmében – a megfelelő feltételek fennállása esetén – diákjaink magán- és vendégtanulóként is teljesíthetik tanulmányi kötelezettségüket.
A magántanulók félévkor és évvégén osztályozó vizsgát azokból a tantárgyakból tesznek, amelyeket osztályuk órahálója az intézmény pedagógiai programjában kijelöl. A vendégtanulók félévi érdemjegyüket óralátogatások során szerzett érdemjegyeik alapján szerzik, év végi jegyüket osztályozó vizsga keretében.

Jelen szabályzat hatálya kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

A vizsgaszabályzatot az intézmény nevelőtestülete fogadja el, és elfogadásának napján lép hatályba. Érvényessége a felülvizsgálat idejéig szól.

Felülvizsgálatát az intézmény igazgatója és a nevelőtestület kezdeményezheti. Módosítása az elfogadásával azonos módon történik. A vizsgaszabályzatot 30 napon belül módosítani kell, ha a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben és a 24/2017. (X:3.) számú EMMI rendelet közölt szabályozás olyan módon megváltozik, hogy az a vizsgaszabályzatban leírtakat befolyásolja.

3. Az igazgató feladatai a vizsga előkészítésében
a) A vizsgabizottság munkáját, a vizsgát az igazgató készíti elő. Az igazgató felel a vizsga törvényes előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért.
dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a szabályzat nem utal más jogkörébe,
kiadja az előírt megbízásokat.
b) Az igazgató által megbízott igazgatóhelyettes feladata a vizsgabizottság munkájának koordinálása.
szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről,
gondoskodik arról, hogy a vizsgára jelentkezők, a vizsgabizottság tagjai,a vizsgabizottság jegyzője, a felügyelő tanárok megismerhessék a vizsgaszabályzatot, a vizsga lebonyolításának rendjét,
ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását,
megszervezi a vizsgaeredmények kihirdetését, ellenőrzi a törzslapok és bizonyítványok egyeztetését, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja és aláíratja a vizsga iratait,
minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni.

4. A vizsgabizottság
1.1.1. Az elnök feladatai
A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért. A vizsgabizottság elnökének feladatai különösen:
meggyőződik arról, hogy a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, illetőleg teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását,
vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit,
átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait,
a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el.

Az elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja.

1.1.2. A vizsgabizottság alakulása és előzetes feladatai
a) A vizsgabizottság elnökét és tagjait a szakmai munkaközösségek jelölik ki minden év szeptember 15-ig. A vizsgákon a bizottság elnöke és legalább még két tagja van jelen.
b) ) A kérdező tanár csak a vizsga tárgya szerinti tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus lehet.
c) A vizsgabizottság a szakmai munkaközösségek bevonásával kijelöli a vizsgák témaköreit, amelyeket az intézmény honlapján közöl
d) A munkaközösségek az általános követelmények és a kiadott témakörök alapján elkészítik a feladatlapokat és a szóbeli vizsgakérdéseket tartalmazó tételsort. A vizsgakérdések elkészítésekor alkalmazni lehet a helyi tantervben található követelményeket is.
A vizsgát megelőző hét harmadik munkanapjáig a vizsgabizottság elnöke átadja az írásbeli vizsga feladatlapjait, a javítási útmutatókat és a szóbeli vizsga tételsorát a vizsga szervezésével megbízott igazgatóhelyettesnek.
e) A vizsgabizottság munkájában a tanuló osztályfőnöke tanácskozási joggal vehet részt.

1.1.3. A vizsgabizottság döntési jogköre
a) A vizsgarészek eredménye alapján megállapítja a tanuló félévi, vagy tanév végi osztályzatát,
b) A nevelőtestület által átruházott jog alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamlépéséről (Nkt 54. § (5) bekezdés)
c) A vizsgabizottság megbízatása egy tanévre szól.

2. Az írásbeli vizsga szabályai

Az írásbeli vizsga alkalmával követendő szabályokat 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet az ezt módosító 24/2017. (X:3.) számú EMMI rendelet szabályozza.

Tájékoztatásként röviden ismertetjük a legfontosabb szabályokat.
A vizsga kezdetekor a vizsgaelnök megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket.
A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár alakítja ki.
Az írásbeli vizsgán csak az iskola hosszú bélyegzőjével ellátott lapokon, feladatlapokon, tétellapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számítógép használatát.
Az íróeszközökről a vizsgázók, a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik.
A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon készíthet.
A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható.
Szóbeli vizsga csak akkor tehető, ha az írásbelin legalább 25 %-ot elér a vizsgázó.

Az írásbeli feladatok megválaszolásához a rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként:
az általános iskolában 45 perc,
a gimnáziumban 60 perc.

A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján:

az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni,
lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja,
engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen.

Egy vizsganapon egy vizsgázó számára legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet szervezni. A vizsgák között pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani.
A 20/2012. (VIII. 31) részletesen szabályozza továbbá

az írásbeli vizsgán elkövetett esetleges szabálytalanság kezelését és annak következményeit,
a tanulónak fel nem róható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelését,
a tanulónak felróható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelését,
a vizsgát engedély nélkül korábban abbahagyó tanuló ügyének kezelését.

3. A szóbeli vizsga szabályai
A szóbeli vizsga alkalmával követendő szabályokat szintén 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet az ezt módosító 24/2017. (X:3.) számú EMMI rendelet szabályozza.
Tájékoztatásként röviden ismertetjük a legfontosabb szabályokat.
A vizsgázónak az intézményvezető által kijelölt időpont előtt legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén.
A vizsgateremben egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat.
A vizsgázónak a szóbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként tíz percnél több nem lehet.
A felkészülésre vizsgatárgyanként legalább húsz perc időt kell biztosítani a vizsgázó számára.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközöket.
A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg.
A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget.
A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt.
A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idő letelt.
Ha a vizsgázó a húzott tételből teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzathat vele.
Ha a vizsgázó a feleletét befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tíz, de legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgatermet elhagyhatja.

A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére az igazgató engedélye alapján:
a húsz perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni,
engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen,
ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie.
Egy vizsganapon egy vizsgázó számára legfeljebb három szóbeli vizsga tartható.

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet részletesen szabályozza továbbá:

a szóbeli vizsgán elkövetett esetleges szabálytalanság kezelését és következményeit,
a neki fel nem róható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelési szabályait,
a neki felróható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelési szabályait,
a vizsgát engedély nélkül korábban abbahagyó tanuló ügyének kezelési szabályait.

4. A gyakorlati vizsga szabályai
Gyakorlati vizsgarészt tartalmaznak iskolánkban a következő vizsgatantárgy: a testnevelés.
A gyakorlati vizsga alkalmával követendő szabályokat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet részletesen ismerteti.
Tájékoztatásként röviden ismertetjük a legfontosabb szabályokat.
A gyakorlati vizsgafeladatokat a vizsgabizottság elnöke javaslatára az igazgató hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén kezdhető meg, illetőleg folytatható.
A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról.
A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele.
A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztása tekintetében a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket.
Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő.
A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni.

5. Az egyes vizsgatantárgyak részei, követelményei és értékelési rendje
A vizsgatantárgyak követelményrendszere

Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével.

5. Általános iskola:
Teljesítendő vizsgarészek az egyes tantárgyakból:

A tantárgy neve
írásbeli
szóbeli
gyakorlati
Biológia
X

Dráma
X

Hittan

X

Életvitel és gyakorlat
X

Ének-zene

X

Fizika
X

Földrajz
X

Idegen nyelv
X
X

Informatika

X
Kémia
X

Magyar nyelv és irodalom
X
X

Matematika
X

Rajz és vizuális kultúra
X

Testnevelés

X
Történelem
X
X

Természetismeret/környezetismeret
X

Tánc-dráma

X

Az értékelés rendje

Ha a vizsgatantárgy írásbeli vizsgarészt is tartalmaz, akkor az írásbeli vizsga lezárását követően a vizsgáztató tanár kijavítja a dolgozatot. Követelmény, hogy a dolgozat javítása pontozásos rendszerben történjék, az egyes részpontszámokat és az egyes részekre kapható
maximális pontszámot egyaránt meg kell jelölni.

Akár egy, akár több vizsgarészt tartalmaz a vizsgatárgy, az egyes vizsgarészekben elért pontszámok összege alapján az osztályzat a következőként határozandó meg:

Az osztályzatok megállapítása

Azoknál a vizsgáknál, amelyeknél szóbeli és írásbeli vizsgarész is van, a szóbeli vizsgára bocsátás feltétele az írásbelin elért minimum 15 %-os teljesítmény.
Értékelés:

az általános iskolában: 0– 34 % – elégtelen
35 – 50 % – elégséges
51 – 74 % – közepes
75 – 89 % – jó
90 – 100 % – jeles
5.1.1. Magyar nyelv és irodalom
A magyar nyelv és irodalom vizsga az adott évfolyamra a helyi tantervben meghatározott követelmény alapján szövegértés-szövegalkotási
képességet mérő feladatlap megírásából és tananyag ismeretét ellenőrző szóbeli vizsgából áll.

Irodalom
Írásbeli és szóbeli vizsgaforma, amely az adott évfolyam(ok) tananyagát kéri számon.
Az írásbeli vizsgán szövegalkotási készséget vizsgáló feladatot kell megoldania a tanulónak.
Az írásbeli időtartama 45 perc
A szóbeli vizsgán a tanult memoriterek, irodalmi alkotások és az azokhoz kapcsolódó tananyag számonkérése történik.
Az általános százalékos értékeléssel pontosan kiszámítható az érdemjegy.
Magyar nyelv
Írásbeli és szóbeli vizsgaforma, amely az adott évfolyam(ok) tananyagát kéri számon.
Az írásbeli vizsgán szövegértési nyelvi, feladatlapot, valamint tollbamondást ír a tanuló. Az írásbeli időtartama 45 perc.
Szóbeli vizsga: A tananyaghoz, szövegekhez kapcsolódó kérdések megválaszolása.
Az általános százalékos értékeléssel pontosan kiszámítható az érdemjegy.

5.1.2. Történelem
A történelemvizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli és a szóbeli vizsga az adott tanév tantervi tananyagát kéri számon.
Az írásbeli vizsgarész egy rövid válaszokat igénylő részből és egy röviden kifejtendő esszéből áll. A rövid választ igénylő kérdések topográfiai, kronológiai és fogalomhasználati kérdéseket tartalmaznak. Az írásbeli vizsga időtartama 45 perc.
A szóbeli vizsgán tíz tételből kell húzni a tanulónak. A húzott tételekhez a tanuló forrásokat kap, amelyek felhasználásával kell kifejtenie a kapott tételt.
A vizsga pontjainak megoszlása: az írásbeli és szóbeli vizsga eredménye együttesen adja meg – 50-50 %-ban – a vizsga végső eredményét.

5.1.3. Idegen nyelvek
Az idegen nyelvi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll.
Az írásbeli vizsga számonkéri a megfelelő tanév vagy tanévek tananyagát.
Így az írásbeli vizsga a következő részekből áll: olvasásértés, szóhasználat, nyelvhelyesség,. Az írásbeli vizsga 45 perces.
Szóbeli vizsga: A tankönyvi szövegek hangos felolvasása, fordítása, a szöveghez kapcsolódó kérdések megválaszolása. A tananyaghoz kapcsolódó témakörökkel kapcsolatos kérdések megválaszolása.

5.1.4. Matematika
A matematikavizsga egy 45 perces feladatlap írásbeli megoldásából áll.
Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői az alábbiak: legalább 5, de legföljebb 6 feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti. Az feladatok közül két feladat könnyebb (rutinfeladatok), legalább két feladat pedig az összetettebb feladatok közül való.
Szóbeli vizsga: ha az írásbeli visga eredménye nem 35 %-nál alacsonyabb.

5.1.5. Fizika
A vizsga egy 45 perces írásbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsga öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti. A feladatok közül két feladat az alapfogalmak, törvényszerűségek, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, további három feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusait tartalmazza. Az utóbbi feladatok közül egy feladat könnyebb (rutinfeladatok), két feladat pedig az összetettebb feladatok közül való.

5.1.6. Biológia
A vizsga egy 45 perces írásbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára 60 pont adható.
Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév fejezeteinek legalább 75%-át érinti. Az írásbeli feladatsor megoldásával 60 pontot lehet elérni. A feladatok között szerepelnie kell az alábbi feladattípusoknak:
ábraelemzés
rövid válaszos feladatok
feleletválasztós (teszt) feladatok

5.1.7. Kémia
A kémiavizsga egy 45 perces írásbeli vizsgából áll.
Az írásbeli vizsga legalább hat feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév fejezeteinek legalább 75%-át érinti. Az írásbeli feladatsor megoldásával 50-60 pontot lehet elérni. A feladatok között szerepelnie kell az alábbi feladattípusoknak:
rövid kiegészítendő típusú feladatok
feleletválasztós (teszt) feladatok
legalább egy számítási feladat
5.1.8. Földrajz
A földrajzvizsga egy 45 perces írásbeli vizsgából áll.
Az írásbeli vizsga olyan feladatokból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti.
A feladatok között tartalmilag -a tananyagtól függően- szerepelnie kell:
alapvető térképi-topográfiai ismereteket ellenőrző feladat
számítási feladat-amennyiben az adott tananyaghoz szervesen illeszkedik
alapfogalmakra, definíciókra vonatkozó feladat
természeti és/vagy társadalmi-gazdasági jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos feladat

5.1.9. Testnevelés
A vizsga típusa: gyakorlati vizsga. A vizsga testnevelés tantárgyból teljes mértékben az adott félévben/tanévben a tananyagban szereplő követelményeire épül. A tanulók a gyakorlati követelményeket mutatják be sportáganként. A gyakorlati vizsga sportágankénti bemutatásának teljes hossza maximum 45 perc. A gyakorlati bemutatás a következő sportágakat tartalmazza: atlétika, torna, gimnasztika, a labdajátékok közül választhatóan egy sportág: röplabda, kosárlabda, labdarúgás közül.

5.1.10. Ének-zene
Az ének-zene vizsga szóbeli vizsga, mely elméleti és gyakorlati részekre épül.
A szóbeli vizsgán öt tételből kell egyet húznia a vizsgázónak, melyek a tanév népzenei és zenetörténeti anyagára épülnek. Felelési idő maximum 10 perc, a kapható pontszám 30 pont.
A gyakorlati részben a vizsgázónak az év során tanult dalokból – egy maga által összeállított (legalább 8 népdalból vagy műdalból álló) listából – a vizsgabizottság választása alapján 2 éneket el kell énekelnie. Az értékelés szempontjai: stílusos előadásmód, dallami és ritmusbeli pontosság, szövegtudás. A maximálisan elérhető pontszám 30 pont.

5.1.11. Informatika
A informatikavizsga egy feladatlapon szereplő feladatok gyakorlati megoldásából áll. Időtartama 45 perc.
A gyakorlati feladatlap tartalmi jellemzői az alábbiak:
Legalább két, de legföljebb három (egyenként esetleg több részből álló) feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti. A feladatok közül egy feladat egy összetett problémamegoldást ellenőriz. A másik (vagy másik két) feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusaiból könnyebb feladat megoldását várja el (rutinfeladatok). A következő segédeszközöket lehet használni a gyakorlati vizsgán: számítógép, vonalzó.

5.1.12. Rajz és műalkotások elemzése
Az osztályozó vizsga írásbeli vizsgából áll, mely során feladatlapot kell kitöltenie a tanulónak az évfolyamhoz tartozó témakörökkel kapcsolatban. A vizsgázónak 45 perc áll rendelkezésére a dolgozat megírásához. A vizsga során toll használható, egyéb eszközt a feladatlapok kitöltése nem igényel.
A dolgozatban a következő feladattípusok szerepelnek:
Képfelismerés: Alkotó, cím, stílus
Műelemzés

5.1.13. Hittan
A hittan vizsga szóbeli vizsga. A vizsgán legalább 10 tételből kell húznia a tanulónak.
Felelési idő:15 perc

5.1.14. Tánc és dráma
A vizsga során a diák a témakörökhöz kapcsolódó gyakorlati feladatokat old meg. A tánc és dráma vizsga egy 25 perces gyakorlati vizsgából áll.

5.1.15.Természetismeret
A vizsga egy 45 perces írásbeli vizsgarészből áll.
Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév fejezeteinek legalább 75 %-át érinti. A vizsgázónak tisztában kell lennie a tanult élőlények testfelépítésével, az élőlény környezetéhez való alkalmazkodásával, valamint a földrajzi fogalmakkal.
A feladatok között szerepelnie kell az alábbi feladattípusoknak:
ábraelemzés
rövid válaszos feladatok

6. Gimnázium:

Vizsgatárgyak, vizsgarészek:

Valamennyi olyan tantárgyból, amely követelményeinek teljesítésével a helyi tanterv alapján a tanuló érettségi vizsga letételére való jogosultságot szerezhet, kötelező követelmény a 60 perces írásbeli vizsgarész, valamint a szóbeli vizsgarész sikeres teljesítése. Kivételt képez ez alól a testnevelés tantárgy. Testnevelésből a vizsgázók minősítése gyakorlati vizsga alapján történik.

Értékelés; az osztályzatok megállapítása:

Az íráseredménye a két vizsgarész teljesítményei alapján tevődnek össze. Az írásbeli vizsga lezárását követően a vizsgáztató tanár kijavítja a dolgozatot. Követelmény, hogy a dolgozat javítása pontozásos rendszerben történjék, és hogy a javítótanár az egyes részpontszámokat és az egyes részekre kapható maximális pontszámot jelölje meg.
Az írásbeli maximális pontszáma – az idegen nyelv vizsgatantárgy kivételével – a teljes vizsgára kapható pontszám 60%-ával egyezik meg. Idegen nyelv esetében az írásbeli pontszáma az összes pontszám 80%-ával azonos.
Az osztályzatok megállapítása
A szóbeli vizsgára bocsátás feltétele az írásbelin elért minimum 25 %-os teljesítmény.
Értékelés a gimnáziumban:
0– 33 % – elégtelen
34 – 50 % – elégséges
51 – 70 % – közepes
71 – 85 % – jó
86 – 100 % – jeles

A vizsga részletes leírása tantárgyanként:

5.1.15. Magyar nyelv és irodalom

Irodalom
Az osztályozóvizsga írásbeli és szóbeli részből áll, és az adott évfolyam(ok) tananyagát kéri számon.
Az írásbeli vizsgán szövegalkotási készséget vizsgáló feladatot kell megoldania a tanulónak. A helyesírás értékelése az érettségi szabályai szerint történik.
Az írásbeli időtartama 60 perc.
A félévzáró szóbeli vizsgára a szaktanárnak 6, az év végi osztályozó vizsgára 10 tételből álló tételsort kell összeállítania. A tételkifejtés önállóan, szabadon történik, és kitér a stílustörténeti, az alkotóval kapcsolatos és az irodalomelméleti ismeretekre is.
Értékelés: Az összpontszám 60 %-át az írásbeli, az 40 %-át a szóbeli vizsgán szerzett pontszám adja. Az általános százalékos értékeléssel pontosan kiszámítható az érdemjegy.

Magyar nyelv
Az osztályozóvizsga írásbeli és szóbeli részből áll, és az adott évfolyam(ok) tananyagát kéri számon.
Az írásbeli vizsgán szövegértési, emellett köznapi szövegalkotási és/vagy nyelvi- műveltségi feladatlapot ír a tanuló. Az írásbeli időtartama 60 perc.
A félévzáró szóbeli vizsgára a szaktanárnak 6, az év végi osztályozó vizsgára 10 tételből álló tételsort kell összeállítania. Minden tétel egy elméleti és egy hozzá kapcsolódó gyakorlati feladatból áll. A tételkifejtés önállóan, szabadon történik.
Értékelés: Az összpontszám 60 %-át az írásbeli, az 40 %-át a szóbeli vizsgán szerzett Az általános százalékos értékeléssel pontosan kiszámítható az érdemjegy.

5.1.16. Történelem
A történelemvizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli és a szóbeli vizsga az érettségi vizsgaszabályzat történelemvizsgáztatására vonatkozó utasításainak szellemében és formájában kéri számon a tanuló ismereteit, az adott tanév tananyagát figyelembe véve.
Az írásbeli vizsgarész egy rövid válaszokat igénylő részből és két röviden kifejtendő esszéből áll. A rövid választ igénylő kérdések topográfiai, kronológiai és fogalomhasználati kérdéseket tartalmaznak. A két esszé közül az egyiknek egyetemes történeti, a másiknak magyar történelmi témát kell felölelnie. Az esszék formája és értékelése megegyezik az érettségi vizsga dolgozatainak formájával és értékelésével. Az írásbeli vizsga időtartama 60 perc.
A szóbeli vizsgán tíz tételből kell húzni a tanulónak. A húzott tételekhez a tanuló forrásokat kap, amelyek felhasználásával kell kifejtenie a kapott tételt.
A vizsga pontjainak megoszlása:
Írásbeli vizsgarész: 60 pont, ebből a rövid választ igénylő feladatokkal 30 pontot, a kifejtendő feladatokkal 2 × 15 = 30 pontot lehet elérni. A szóbeli vizsgán elérhető pontszám 40 pont. Az összes elérhető pontszám 100 pont.

5.1.17. Idegen nyelvek
Élő idegen nyelv
Az idegen nyelvi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll.
Az írásbeli vizsga számon kéri a megfelelő tanév vagy tanévek tananyagát az érettségi vizsga követelményei és feladattípusai szerint. Így az írásbeli vizsga a következő részekből áll: olvasásértés, szóhasználat, nyelvhelyesség, fogalmazás – szövegalkotás. A tanuló nem használhat segédeszközt. Az írásbeli vizsga 60 perces, az elérhető pontszám 60 %-át lehet teljesíteni.
A szóbeli vizsga két részből áll: párbeszéd a vizsgáztatóval: egy szituáció eljátszása és önálló témakifejtés kép alapján. Mindkét feladatot tételhúzás alapján kapja a vizsgázó. A szóbeli vizsgán az elérhető pontszám 40 %-át lehet teljesíteni.

5.1.18. Matematika
A matematika vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll. A vizsga során szöveges bevitelre nem alkalmas számológép és négyjegyű függvénytábla használható.
Az írásbeli vizsga számon kéri a megfelelő tanév vagy tanévek tananyagát az érettségi vizsga követelményei és feladattípusai szerint. A feladatsor megoldására a vizsgázónak 60 perc áll a rendelkezésére, az elérhető pontszám 60%-át tartalmazza. A feladatsor az alábbi módon tevődik össze: legalább hat, de legföljebb hét feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti.

A feladatok közül két feladat az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, legalább négy (egy vagy több kérdésből álló) feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusait tartalmazza. Az utóbbi feladatok közül két feladat könnyebb (rutinfeladatok), legalább két feladat pedig az összetettebb feladatok közül való.
A szóbeli vizsga tételhúzás alapján történik és az elérhető pontszám 40 %-át tartalmazza. A tételek az adott félév vagy tanév legfontosabb definícióit és tételei alapján a szaktanár állítja össze. A tételsor középszintű érettségihez szükséges definíciókból és tételekből áll, és egy hozzá tartozó, definíció alapú feladat megoldásából.

5.1.19. Fizika

A vizsga egy 60 perces írásbeli vizsgarészből és szóbeli vizsgából áll.
Az írásbeli vizsga öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti. A feladatok közül két feladat az alapfogalmak, törvényszerűségek, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, további három feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusait tartalmazza. Az utóbbi feladatok közül egy feladat könnyebb (rutinfeladatok), két feladat pedig az összetettebb feladatok közül való. Az elérhető maximális pontszám: 60 pont.
A szóbeli vizsgán a tanuló tételt húz. A felkészülési idő 20 perc, a felelet időtartama maximum 10 perc lehet. A szóbeli tételek száma félévi vizsga esetén öt darab, év végén pedig 10 darab. Az elérhető maximális pontszám: 40 pont.

5.1.20. Biológia
Az írásbeli vizsgarész egy 60 perces vizsgadolgozatból áll. Az írásbeli vizsgára 60 pont adható, legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév fejezeteinek legalább 75%-át érinti. Az írásbeli vizsga alatt csak kék toll és számológép használható, más segédeszköz nem megengedett.
Az írásbeli feladatsor megoldásával 60 pontot lehet elérni. A feladatok között szerepelnie kell az alábbi feladattípusoknak:
• ábrafelismerés és elemzés
• összetett problémafeladat
• rövid válaszos feladatok
• feleletválasztós (teszt) feladatok

A szóbeli vizsgarész során 5-10 a félév/tanév témaköréhez kapcsolódó tétel közül kell egyet kihúznia, s elmondania. A válaszát a diáknak ott kell kidolgoznia a felkészülési idő alatt. A felkészülési idő 20 perc. A megszerezhető maximális pontszám: 40 pont.

5.1.21. Kémia
Kémia tantárgy:
Írásbeli vizsga:
Időtartam: 60 perc
Terjedelem: 5 feladat
Témaköre: illeszkedjen a félévi vagy tanévi tananyaghoz, annak legalább 75%-át fedje le.
Pontszám: 60 pont
Feladattípusok és javasolt pontszámítás (körülbelüli arányokat mutat):
Egyszerű választás – teszt (15 pont)
Táblázat kiegészítés (15 pont)
Szöveg / kísérletelemzés (10 pont)
Számolási példák (20 pont)
Elméleti kérdések / fogalmak (10 pont)

Szóbeli vizsga:
– Felelet időtartama: maximum 10 perc
– Felkészülési idő: 20 perc
– Tételek száma: 5-10 a féléves/éves anyagrész terjedelmétől függően Elérhető maximális pontszám: 40 pont

5.1.22. Földrajz
A földrajzvizsga egy 60 perces írásbeli vizsgarészből és egy szóbeli vizsgarészből áll.
Az írásbeli vizsga olyan feladatokból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti (általában fejezetenként két feladat félévi, egy feladat év végi számonkérés esetén).
A feladatok között tartalmilag -a tananyagtól függően- szerepelnie kell:
• alapvető térképi-topográfiai ismereteket ellenőrző feladat
• számítási feladat-amennyiben az adott tananyaghoz szervesen illeszkedik
• alapfogalmakra, definíciókra vonatkozó feladat
• természeti és/vagy társadalmi-gazdasági jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos feladat

A szóbeli vizsgán a tanulónak a honlapon nyilvánosságra hozott témakörökből összeállított tételekből kell egyet kiválasztania és ismertetnie. A szóbeli vizsgarésznél középiskolai földrajzi atlasz használható.

A félévzáró szóbeli vizsgára a szaktanárnak legalább 6, az év végi osztályozó vizsgára legalább 10 tételből álló tételsort kell összeállítania. A tételkifejtés önállóan, szabadon történik. Az írásbeli vizsgán 60 pont, míg szóbeli vizsgán 40 pont szerezhető. Az írásbeli és a szóbeli vizsgán összesen 100 pont szerezhető.
A végső érdemjegy az általános százalékos értékeléssel kerül megállapításra.

5.1.23. Testnevelés
A vizsga típusa: gyakorlati vizsga. Az adott félév/tanév tantervben meghatározott felméréseit kell, hogy teljesítse a vizsgázó. Ennek értékelése az adott évfolyamra kidolgozott értékelési rendszerben történik.
A tánc értékelése a testnevelés tantárgyba van integrálva, így külön osztályzatot nem kap rá a diák, de az adott félévre vonatkozó ismeretanyagot be kell mutatnia.

5.1.24. Ének-zene
Az ének-zene vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll, mely elméleti és gyakorlati részekre épül.
Az írásbeli vizsgán a tanulóknak feladatlapot kell megoldaniuk, amely tartalmazhat szolmizációval, kottaírással, kottaolvasással, zeneelméleti fogalmakkal, zenetörténeti ismeretekkel, zenehallgatással, valamint zenefelismeréssel kapcsolatos feladatokat. Az írásbeli vizsga időtartama 60 perc, a megszerezhető maximális pontszám 60 pont.
A szóbeli vizsgán a tanulók öt tételből egyet húznak, melyek mind a következő négy típusból tartalmaznak egy-egy éneket: egyházzene, magyar és nemzetközi népzene, műzene, szolmizációs gyakorlatok. Mindhárom elénekelt dalról szóban összegezni kell a hozzájuk kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat. Felelési idő maximum 15 perc, az értékelés szempontjai: dallami és ritmusbeli pontosság, szövegejtés, hangképzés, és stílusnak megfelelő előadásmód. A maximálisan elérhető pontszám 40 pont.

5.1.25. Informatika
A informatikavizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll, egy feladatlapon szereplő feladatok gyakorlati megoldásából áll. Időtartama 60 perc.
A feladatlap tartalmi jellemzői az alábbiak: legalább két, de legföljebb három (egyenként esetleg több részből álló) feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti. A feladatok közül egy feladat egy összetett problémamegoldást ellenőriz. A másik (vagy másik két) feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusaiból könnyebb feladat megoldását várja el (rutinfeladatok). A következő segédeszközöket lehet használni a gyakorlati vizsgán: számítógép, vonalzó.
A szóbeli vizsgán a tanulónak a honlapon nyilvánosságra hozott témakörökből összeállított tételekből kell egyet kiválasztania és ismertetnie. A szóbeli vizsgarésznél középiskolai földrajzi atlasz használható. A félévzáró szóbeli vizsgára a szaktanárnak legalább 6, az év végi osztályozó vizsgára legalább 10 tételből álló tételsort kell összeállítania. A tételkifejtés önállóan, szabadon történik. Az írásbeli vizsgán 60pont, míg szóbeli vizsgán 40 pont szerezhető. Az írásbeli és a szóbeli vizsgán összesen 100 pont szerezhető.
A végső érdemjegy az általános százalékos értékeléssel kerül megállapításra.

5.1.26. Vizuális kultúra
Az osztályozó vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.
Az írásbeli vizsgarész során feladatlapot kell kitöltenie a tanulónak az évfolyamhoz tartozó témakörökkel kapcsolatban. A vizsgázónak 60 perc áll rendelkezésére a dolgozat megírásához. A vizsga során toll használható, egyéb eszközt a feladatlapok kitöltése nem igényel.
A dolgozatban a következő feladattípusok szerepelnek:
Képfelismerés: Alkotó, cím, stílus
Műelemzés
Stílusirányzatok általános bemutatása
Szakkifejezések magyarázata
A maximálisan megszerezhető pontszám: 60 pont.
A szóbeli vizsgarész során a tanulók tételt húznak, melynek lehetséges témaköreit az intézményi honlapon is nyilvánosságra hozott témakörök képezik. A felkészülési idő 20 perces, a felelet időtartama pedig maximum 10 perc lehet. Az elérhető pontszám 40 pont. Az osztályzat a két vizsgarészben nyújtott teljesítmény alapján az értékelési szabályzat szerint kerül meghatározásra.

5.1.27. Hittan
A hittan osztályozó vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.
Az írásbeli vizsgarész során feladatlapot kell kitöltenie a tanulónak az évfolyamhoz tartozó témakörökkel kapcsolatban. A vizsgázónak 60 perc áll a rendelkezésére a dolgozat megírásához. A vizsga során toll használható, egyéb eszközt a feladatlapok kitöltése nem igényel. A maximálisan megszerezhető pontszám: 60 pont.
A szóbeli vizsgarész során a tanulók legalább 10 tételből egyet (A és B tételrésszel) húznak, melynek lehetséges témaköreit az intézményi honlapon is nyilvánosságra hozott témakörök képezik. A felkészülési idő 20 perces, a felelet időtartama pedig maximum 10 perc lehet. Az elérhető pontszám 40 pont. A szóbeli vizsgarész felkészülési ideje alatt és a felelet során a Biblia használható.
Az osztályzat a két vizsgarészben nyújtott teljesítmény alapján az értékelési szabályzat szerint kerül meghatározásra.

5.1.28. Mozgókép és médiaismeret / Tánc és dráma
Az osztályozó vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.
Az írásbeli vizsgarész során feladatlapot kell kitöltenie a tanulónak az évfolyamhoz tartozó témakörökkel kapcsolatban. A vizsgázónak 60 perc áll a rendelkezésére a dolgozat megírásához. A vizsga során toll használható, egyéb eszközt a feladatlapok kitöltése nem igényel. A maximálisan megszerezhető pontszám: 60 pont.
A szóbeli vizsgán a tanulók legalább tíz tételből (félévi vizsga esetén ötből) egyet húznak, melynek lehetséges témaköreit az intézményi honlapon is nyilvánosságra hozott témakörök képezik. A felkészülési idő 20 perces, a felelet időtartama pedig maximum 10 perc lehet. Az elérhető pontszám 40 pont.
Az osztályzat a két vizsgarészben nyújtott teljesítmény alapján az értékelési szabályzat szerint kerül meghatározásra.

A vizsgaszabályzat módosítását a nevelőtestület a 2018. május 10.-i ülésén elfogadta.

Budapest, 2018. 05.10.
Vicziánné Salla Ildikó
intézményvezető