SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK KÖZÉPSZINT
IRODALOM
I. TÉMAKÖR: MŰVEK A MAGYAR IRODALOMBÓL I. (KÖTELEZŐ SZERZŐK) |
Petőfi Sándor, Ady Endre, Arany János, Babits Mihály és József Attila költészete, Kosztolányi Dezső regényei |
II. TÉMAKÖR MŰVEK A MAGYAR IRODALOMBÓL II. (VÁLASZTHATÓ SZERZŐK) |
Csokonai Vitéz Mihály, Szabó Lőrinc, Balassi Bálint, Radnóti Miklós és Kölcsey Ferenc költészete, Mikszáth Kálmán, Zrínyi Miklós és Örkény István művei |
III. TÉMAKÖR: KORTÁRS SZERZŐK |
Varró Dániel költészete |
IV. TÉMAKÖR: MŰVEK A VILÁGIRODALOMBÓL |
Biblia, 20. század irányzatai, Henrik Ibsen és Puskin |
V. TÉMAKÖR: SZÍNHÁZ –ÉS DRÁMATÖRTÉNET |
Madách Imre, Szophoklész, Moliére és Katona József művei |
VI. TÉMAKÖR: AZ IRODALOM HATÁRTERÜLETEI |
Agatha Christie regényei |
VII. TÉMAKÖR: REGIONÁLIS KULTÚRA |
Sánta Ferenc művei |
MAGYAR NYELVTAN
I. TÉMAKÖR: KOMMUNIKÁCIÓ |
Az emberi kommunikáció nem nyelvi jelei és kifejezőeszközei, folyamata, tényezői és funkciói, tömegkommunikáció, reklámok |
II. TÉMAKÖR: A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE |
A magyar nyelv története, szókészlete, forrásai, fejlődése |
III. TÉMAKÖR: EMBER ÉS NYELVHASZNÁLAT |
A jel, jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem nyelvi közlésben, nyelvváltozatok, jelrendszerek |
IV. TÉMAKÖRÖK: NYELVI SZINTEK |
Szótárak, leíró magyar nyelvtan témakörei: hangtan, szóelemtan, szófajtan, mondattan, szószerkezettan) |
V. TÉMAKÖR: A SZÖVEG |
A szóbeli és írott szövegek a hétköznapokban, irodalomban és nyelvészetben |
VI. TÉMAKÖR: A RETORIKA ALAPJAI |
Véleménynyilvánítás, vita, érvelés, retorika elemei, alkalmazásai |
VII. TÉMAKÖR: STÍLUS ÉS JELENTÉS |
VIII. A nyelvi stílusok ismérvei, szóképek az irodalomban és a hétköznapokban. |
ÉLŐ IDEGEN NYELV
1. | Személyes vonatkozások, család |
2. | Ember és társadalom |
3. | Környezetünk |
4. | Az iskola |
5. | A munka világa |
6. | Életmód |
7. | Szabadidő, művelődés, szórakozás |
8. | Utazás, turizmus |
9. | Tudomány és technika |
10. | Gazdaság |
TÖRTÉNELEM
|
2. A földrajzi felfedezések és a kapitalista gazdaság jellemzői |
3. Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései a Horthy-korszakban |
4. A középkori város és a céhes ipar |
5. Demográfiai és etnikai változások a 18. században Magyarországon |
6. A rendszer jellemzői a Kádár-korszakban, életmód és mindennapok |
7. Az Árpád-kor: Az államalapítás folyamata Géza fejedelem és I. István idején / A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején |
8. Hunyadi Mátyás reformjai és külpolitikája |
9. A Rákóczi-szabadságharc okai, főbb eseményei és eredményei |
10. A reformkor főbb kérdései; Széchenyi István és Kossuth Lajos reformprogramja |
11. A kiegyezéshez vezető út. A kiegyezés tartalma és értékelése |
12. A politikai intézményrendszer fő elemei (országgyűlés, kormány, köztársasági elnök, alkotmánybíróság, ombudsman, helyi önkormányzatok, az Alaptörvény) A választási rendszer fő elemei |
13. A XX. század meghatározó intézményei; Az Európai Unió alapelvei, intézményei és működése / Az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapelvei, intézményei és működése |
14. Mária Terézia és II. József reformjai |
15. Totális diktatúrák: A náci Németország legfőbb jellemzői / A sztálini Szovjetunió legfőbb jellemzői |
16. Az egypárti diktatúra működése, a gazdasági élet és a mindennapok jellegzetességei a Rákosi-korban |
17. A 19. század főbb eszmeáramlatainak jellemzői (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus, szocializmus, kommunizmus) |
18. Az első világháború (hadviselők, frontok, a háború jellege). Az első világháborút lezáró békerendszer |
19. Magyarország a II. világháborúban (hadba lépés, részvétele a Szovjetunió elleni harcokban, német megszállás, nyilas hatalomátvétel, holokauszt) |
20. Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei, a megtorlás |
21. A reformáció, és a katolikus megújulás |
22. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai |
MATEMATIKA
I. GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK, HALMAZOK, LOGIKA, KOMBINATORIKA, GRÁFOK |
1. Halmazok |
2. Matematikai logika |
3. Kombinatorika |
4. Gráfok |
II. SZÁMELMÉLET, ALGEBRA |
5. Alapműveletek |
6. Oszthatóság |
7. Számhalmazok |
8. Abszolútérték, normálalak |
9. Hatvány, gyök, logaritmus |
10. Algebrai kifejezések |
11. Egyenes és fordított arányosság, százalékszámítás |
12. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek |
III. FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK |
13. Függvények |
14. Sorozatok |
IV. GEOMETRIA, KOORDINÁTAGEOMETRIA, TRIGONOMETRIA |
15. Geometriai fogalmak |
16. Geometriai transzformációk |
17. Alakzatok |
18. Vektorok |
19. Trigonometria |
20. Koordinátageometria |
21. Kerület, terület |
22. Felszín, térfogat |
V. VALÓSZÍNŰSÉGSZÁMÍTÁS, STATISZTIKA |
23. Statisztika |
24. Valószínűségszámítás |
BIOLÓGIA
1. | Bevezetés a Biológiába |
2. | Szervetlen és szerves alkotóelemek |
3. | Az anyagcsere folyamatai |
4. | Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) |
5. | Nem sejtes rendszerek |
6. | Önálló sejtek |
7. | Többsejtűség (Állatok, növények és gombák) |
8. | Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak |
9. | Homeosztázis |
10. | Kültakaró |
11. | A mozgás (Váz- és izomrendszer) |
12. | A táplálkozás |
13. | A légzés |
14. | Az anyagszállítás (keringés és immunitás) |
15. | A kiválasztás |
16. | A szabályozás (Idegrendszer, érzékelés és hormonrendszer) |
17. | Szaporodás és egyedfejlődés |
18. | Populációk |
19. | Életközösségek (élőhely típusok) |
20. | Bioszféra |
21. | Ökoszisztéma |
22. | Környezet- és természetvédelem |
23. | Molekuláris genetika |
24. | Mendeli genetika |
25. | Populációgenetika és evolúciós folyamatok |
FIZIKA
1. | Egyenes vonalú, egyenletes mozgás |
2. | Egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás |
3. | Egyenletes körmozgás |
4. | Különféle erőhatások és erőtörvényeik. A dinamika alapegyenlete |
5. | A forgató nyomaték |
6. | Folyadékok és gázok sztatikája |
7. | A testek hőtágulása |
8. | Halmazállapot változások |
9. | Az ideális gázok állapotváltozásai |
10. | Elektromos töltés, elektromos mező |
11. | Elemek és telepek, elektrolízis |
12. | Az időben állandó mágneses mező |
13. | A mozgási elektromágneses indukció |
14. | Leképezés domború tükörrel és lencsével |
15. | Homorú tükrök és lencsék képalkotása |
16. | Az atommag belső szerkezete |
17. | Atommaghasadás, láncreakció |
18. | Magfúzió. A csillagok fúziós energiatermelése. Fúziós reaktor |
19. | A gravitációs mező jellemzése |
20. | Naprendszerünk és a világegyetem keletkezése, szerkezete |
KÉMIA
1. | Atomszerkezet |
2. | A periódusos rendszer |
3. | Kémiai kötések |
4. | Anyagi halmazok. Molekulák, összetett ionok |
5. | Egykomponensű anyagi rendszerek. Többkomponensű rend szerek |
6. | Kémiai átalakulások |
7. | Termokémia |
8. | Reakciókinetika. Egyensúly. |
9. | A kémiai reakciók típusai |
10. | Elektrokémia |
11. | Hidrogén |
12. | Nemesgázok |
13. | Halogénelemek és vegyületeik |
14. | Az oxigén csoport elemei és vegyületeik |
15. | A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik |
16. | A széncsoport elemei és vegyületeik |
17. | Fémek és vegyületeik |
18. | A szerves vegyületek általános jellemzői. Szénhidrogének |
19. | Halogéntartalmú szerves vegyületek |
20. | Oxigéntartalmú szerves vegyületek |
21. | Nitrogéntartalmú szerves vegyületek |
22. | Szénhidrátok |
23. | Fehérjék. Nukleinsavak |
24. | Műanyagok. Energiagazdálkodás |
FÖLDRAJZ
1. | A Naprendszer |
2. | A légkör szerkezete és összetevői |
3. | A szél munkája |
4. | A tavak |
5. | A vulkanizmus |
6. | Ciklon, anticiklon, hidegfront, melegfront |
7. | A kőzetek, és energiahordozók |
8. | Hegységrendszerek és kialakulásuk folyamatai |
9. | A Föld gömbhéjas szerkezete és a belső erők földrajza |
10. | A tengervíz mozgásai |
11. | A mérsékelt övezet |
12. | A forró övezet |
13. | Afrika természetföldrajza |
14. | Dél-Amerika természetföldrajza |
15. | A hideg övezet |
16. | A térkép |
17. | Az Északi-középhegység |
18. | Magyarország vízrajza |
19. | Magyarország éghajlata |
20. | Magyarország növény- és talajföldrajza |
21. | A város |
22. | Magyarország idegenforgalma |
23. | Magyarország népessége |
24. | Olaszország regionális földrajza |
25. | A pénz |
26. | A népességrobbanás és globális hatásai |
27. | Az Egyesült Királyság regionális földrajza |
28. | Budapest |
29. | Az Amerikai Egyesült Államok regionális földrajza |
30. | Az Alpok országainak regionális földrajza |
31. | A népesség nem és kor szerinti eloszlásának jellemzői |
32. | A transznacionális vállalatok működése napjainkban |
33. | Magyarország regionális földrajza |
34. | A Kárpát-medence emberföldrajza |
35. | A délszláv államok regionális földrajza |
36. | Az energiahordozók világgazdasági jelentősége |
37. | A közlekedési ágak szerepe és jelentősége |
38. | Az Európai Unió |
39. | Az arab országok regionális földrajza |
40. | India és Kína regionális földrajza |
INFORMATIKA
I. INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM |
1. A kommunikáció |
2. Információ és társadalom |
II. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK – HARDVER |
1. Jelátalakítás és kódolás |
2. A számítógép felépítése |
III. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK – SZOFTVER |
1. Az operációs rendszer és főbb feladatai |
IV. INFORMÁCIÓS HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK |
1. Kommunikáció az interneten |
V. KÖNYVTÁRHASZNÁLAT |
1. Könyvtárak: Tájékoztató intézmények, információs központok. |
2. Dokumentumtípusok |
3. Tájékoztató eszközök |
TESTNEVELÉS
1. | Az olimpiai mozgalom létrejötte, célja, feladatai; magyar sportsikerek |
2. | A harmonikus testi fejlődés |
3. | A testmozgás, a sport szerepe az egészséges életmód kialakításában, és a személyiség fejlesztésében |
4. | A motoros képességek szerepe a teljesítményben |
5. | Gimnasztikai ismeretek |
6. | Atlétika |
7. | Torna |
8. | Zenés-táncos mozgásformák |
9. | Küzdősportok – önvédelem |
10. | Úszás |
11. | Testnevelés és sportjátékok |
12. | Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek |
ÉNEK-ZENE
1. A középkor zenéje: a gregorián zene jellemzői, Arezzói Guido jelentősége, az egyszólamúság és a többszólamúság kialakulása |
2. A trubadúr zene és a lovagi költészet kialakulása a középkorban, kánonok. |
3. A reneszánsz vokál polifónia, Lassus és Palestrina művészete, a motetta és a madrigál műfaja. A reneszánsz hangszeres zene. Históriás énekek. |
4. A barokk énekes és hangszeres műfajok, az ária, korálok, az opera kialakulása, Bach, Händel, Vivaldi, Monteverdi, Purcell, Rameau művészete. |
5. A barokk kor zenei műfajai: a szvit, concerto, concerto grosso, prelúdium és fúga, kantáta, oratórium, passió kialakulása. A XVII-XVIII. század magyar műzenéje. |
6. A bécsi klasszicizmus zenéjének jellemzői: Az osztrák zeneszerzők, Joseph Haydn, Wolfgang Amadeus Mozart és Ludwig van Beethoven munkássága. |
7. A szimfónia, szonáta, versenymű és a vonósnégyes kialakulása az osztrák mesterek nyomában. |
8. Joseph Haydn, Wolfgang Amadeus Mozart és Ludwig van Beethoven művei, a klasszikus opera kialakulása. |
9. Ludwig van Beethoven szimfóniái, a szimfonikus zenekar hangszerei, a partitúra, az opus szám és a variációs forma kialakulása. |
10. A francia romantika és a XX. század eleje: Berlioz, Saint-Saens művészete. Beethoven dalai. |
11. Az osztrák és német romantika mesterei: Wagner, Schubert, Brahms, Mendelssohn, Schumann művészete, és a dalforma. |
12. A német zeneszerző, Schumann életútja, műveinek bemutatása, zongora darabjainak jelentősége és dalköltészete. |
13. Az romantikus olasz opera megjelenése, kibontakozása. Mesterei: Rossini, Bellini és Verdi nemzeti operái. |
14. A választott középkori diákdal jellemzői és műzenei vonatkozása a zeneirodalomban. |
15. A századforduló zenéje (XIX-XX: század), a zenei impresszionizmus, Debussy, Ravel zenekarra írt darabjai. |
16. A néger folklór/népzene és a jazz opera kialakulása a XX. században Amerikában |
17. A XX. század zenéjének kiemelkedő irányzata a magyar folklórizmus jelentősége. Kodály Zoltán és Bartók Béla művészete. A népdalgyűjtésről (Vikár Béla és a fonográf). |
18. A modern zene és a neoklasszicizmus képviselői: Honegger, Sztravinszkij, Prokofjev és Bartók Béla művészete. |
19. A német zeneszerző Carl Orff színpadi oratórikus műveinek kialakulása. |
20. A mai kor zene zeneszerzői: Farkas Ferenc, Bárdos Lajos, Petrovics Emil, Szokolay Sándor, Daróczi-Bárdos Tamás, Durkó Zsolt munkássága. |
EVANGÉLIKUS HITTAN
Ószövetség |
|
2. Az ősatyák és a József-történet |
3. Exodus |
4. A bírák kora és az izraeli királyság intézménye |
5. A babiloni fogság |
6. A prófétaság intézményének és egy próféta szolgálatának bemutatása (pl. Illés próféta) |
7. Ézsaiás könyve |
8. Zsoltárok könyve |
Újszövetség |
|
2. Jézus elítélése és keresztre feszítése, kortörténeti háttere |
3. Pál mint a pogánymisszió legjelentősebb apostola |
4. Jézus tanítványi köre, elhívásuk |
5. Jézus feltámadásának eseményei és a pünkösdig tartó időszak, különös tekintettel a tanítványok helyzetére |
6. Jézus tanítása |
7. Jézus csodái, gyógyítási történetei |
8. A farizeusok és az írástudók |
9. A négy evangélium keletkezése, fő üzenete, valamint főbb jellemzőik |
Biblia |
|
2. Bibliafordítások |
Egyháztörténet |
|
2. A szerzetesség kialakulása |
3. A skolasztika lényeges vonásai, valamint legfőbb képviselői |
4. Luther Márton |
5. Az ortodoxia és a pietizmus |
6. Hazánk keresztény állammá válása |
7. A magyarországi reformáció terjedése, a lutheri és a helvét irány hatása a három részre szakadt országban |
8. Az ökumenikus törekvések a 20. században |
9. Sztehlo Gábor embermentő szolgálata |
Dogmatika |
|
2. A Szentlélekről szóló bibliai és dogmatikai tanítás |
3. Egyházunk tanítása a teremtő és gondviselő Istenről |
4. Az egyetemes hitvallások tartalma és születésének körülményei |
5. A Szentháromságról szóló tanítás |
6. Jézus Krisztus személyének a titka |
7. Luther Márton két kátéjának születési körülményei, célja és szerkezete |
8. Luther tanításának főbb pontjai |
9. Az úrvacsora eredete. Az evangélikus, református és a katolikus felfogás |
10. Az imádság mint az Istennel való kapcsolat lehetősége |
Etika |
|
2. Egyházunk munkával, hivatással kapcsolatos etikai tanítása |
Az egyházi esztendő ünnepei |
|
2. A húsvéti ünnepkör, az ünnep eredete |
Világvallások |
|
2. A mai zsidóság vallási élete |
3. A kereszténység |
4. A hinduizmus és a buddhizmus |
REFORMÁTUS HITTAN
1. | Noé, özönvíz és szövetség: megszomorodott Isten, engedelmes Noé, kegyelem és ítélet, hálaáldozat és szövetség, hitbeli tanulságok. |
2. | József és a nép Egyiptomba kerülése: a család, álomfejtés, engedelmesség út mélységből a csúcsra, hitbeli tanulságok. |
3. | Kivonulás Egyiptomból: Mózes, A tíz csapás, Isten a szabadító, Páska, A pusztai vándorlás és a Tízparancsolat: Csodák, Koráh csoportjának lázadása, Sinai hegyi szövetségkötés, Aranyborjú története. |
4. | Bírák kora: Bárák és Debóra, Gedeon, Jefte és Sámson. |
5. | Egységes királyság és prófétaság kora: Sámuel és Saul, Dávid és Nátán, Salamon. |
6. | Az ország kettészakadása: Az északi országrész, Illés és Elizeus, Asszír támadás, Déli országrész, Jósiás király, Jeremiás próféta – A babiloni fogság: Jeremiás siralmai, Második Ézsaiás. – Hazatérés a fogságból: Nehémiás története, Samáriaiak kérdése. |
7. | Jézus: Jézus születése, 12 éves Jézus, Megkeresztelése, megkísértése és első csodatétele, Betegek gyógyítása és halottak feltámasztása, A tanítványok kiválasztása. |
8. | Jézus útban Jeruzsálem felé: Isten szeretete az elveszettek iránt, A jó pásztor, Zebedeus fiainak kérdése, Lázár feltámasztása, Zákeus, Jézus megváltó munkája. |
9. | Jézus bevonulása Jeruzsálembe, a templom megtisztítása: az özvegyasszony két fillére, utolsó vacsora, Nagyhét eseményei (Jézus elfogatása, szenvedése, kereszthalála és temetése), Jézus feltámadása, megjelenései és mennybemenetele. |
10. | Példázatok a mennyek országáról: A magvető, Búza és konkoly, Mustármag és kovász, Szántóföldben elrejtette kincs, Igazgyöngy és háló. |
11. | A Szentlélek kitöltetése, az egyház megalakulása: Péter bizonyságtétele, a jeruzsálemi ősgyülekezet, Fülöp samáriai missziója. |
12. | Reformáció: Luther Márton és a németországi reformáció, Kálvin János és a genfi reformáció, Reformáció elterjedésének történelmi okai, Kiemelkedő személyei. |
13. | Protestáns etika és kegyességi irányzatok a XVI-XVIII. században: Hollandia, Anglia, vallásháborúk, protestáns ortodoxia, puritánok, pietisták, baptisták |
14. | A magyar gályarabok, hitvalló őseink, Pázmány Péter a magyarországi ellenreformáció. |
15. | Reformáció Magyarországon – Kiemelkedő személyek: Sztárai Mihály az énekes reformátor, Károli Gáspár a bibliafordító reformátor, Szegedi Kis István. |
16. | Jézus Krisztus személye: prófétai szerepe, Krisztus főpap és áldozat, Krisztus mint király. |
17. | Szentháromság: Istenről, mint Szentháromságról, Teremtő és mindenható Atya, A gondviselő Isten, Atya, Fiú, Szentlélek munkája. |
18. | Istenismeret: Isten megismerése és a kijelentés, különös kijelentés, Ige hármas alakja, ember Isten szövetségében, evangélium a törvényben. |
19. | Reformátori teológia: Solus Christus, Sola Gratia, Sola Fide, Sola Scriptura, Soli Deo Gloria, Református hitvallások – Heidelbergi Káté, II. Helvét hitvallás. |
20. | Egyházi ünnepek: advent, karácsony, nagypéntek, húsvét, mennybemenetel, pünkösd, reformáció, új kenyér, Jézus visszajövetele. |
21. | Tízparancsolat etikai vonatkozásai: Más istenek, Isten kiábrázolásának tilalma, Isten neve, a munka keresztyén etikai szempontból, szülők és gyermekek, emberi élet védelme, férfi és nő – szerelem és házasság, adakozó élet, hazugság és igaz beszéd, kívánságaink |
KATOLIKUS HITTAN
“A” témakörök |
I. Bibliaismeret |
1. A teremtéstörténetek |
2. A pátriárkák |
3. Izajás és Ezékiel |
4. Korai próféták: Illés |
5. Jézus tettei (csodák) |
6. Jézus tanítása |
7. A Szentlélek eljövetele |
8. Pál apostol megtérése és missziós útjai |
II. Egyháztörténelem |
9. Egyetemes zsinatok és tanításaik az ókorban – A niceai és a konstantinápolyi zsinat |
10. Szent XXIII. János pápa és Szent II. János Pál pápasága |
11. A reformáció – Luther Márton élete, tevékenysége, tanítása |
12. A II. Vatikáni zsinat |
III. Dogmatika |
13. Advent |
14. Húsvét |
15. A szentmise liturgiája |
16. A keresztség és a bérmálás szentsége |
IV. A keresztény erkölcsi élet |
17. A teológiai erények |
18. A törvény az ószövetségi üdvtörténetben – a Tízparancsolat |
19. A szexualitással kapcsolatos erkölcsi problémák |
20. A születéssel kapcsolatos erkölcsi problémák |
V. Vallás – világvallások |
21. A kinyilatkoztatásból merítő vallások: a zsidó vallás, az iszlám |
22. Isten létének bizonyítása, istenérvek |
23. Világnézet, vallás |
24. Az ember fogékony Istenre, az isteni kinyilatkoztatás |
“B” témakörök |
I.Bibliaismeret |
1. Mózes |
2. Dávid király |
3. Az ószövetségi kánon |
4. Gedeon |
5. A gyermekségtörténetek értelmezése |
6. Az ősegyház élete |
7. Az újszövetségi kánon |
8. Jézus feltámadása |
II. Egyháztörténelem |
9. A magyarok megtérése |
10. Loyolai Szent Ignác élete és műve |
11. A Trentói zsinat |
12. Az Egyház története a világháborúk korában |
III. Dogmatika |
13. Az apostoli vagy a nicea-konstantinápolyi hitvallás |
14. A Mária-dogmák krisztológiai mondanivalója |
15. A Szentháromság |
16. Az imádság |
IV. A keresztény erkölcsi élet |
17. A lelkiismeret |
18. Jézus tanítása az ember erkölcsi mivoltáról és feladatáról |
19. A házassággal kapcsolatos erkölcsi problémák |
20. A halállal kapcsolatos erkölcsi problémák |
V. Vallás – világvallások |
21. Mai vallási áramlatok – A Hit Gyülekezete, Jehova tanúi |
22. Jézus történetisége pogány és zsidó források alapján |
23. A kinyilatkoztatás és a sugalmazás fogalma |
24. A hit és a cselekvés összefüggése |